Önmagát gyógyítja a jövőben a műanyag
Egy anyag, amely képes önmagát javítani, igen hasznos dolog, hiszen különféle szerkezetek töréseit így anélkül lehet megszüntetni, hogy az építőelemet ki kellene cserélni.
Holland kutatók például olyan beton kifejlesztésén dolgoznak, amely a benne raktározott mésztermelő baktériumokat aktiválja az esetleges törések helyén. Német kollégáik nanogolyócskákat építenek be a fémek felületkezelésekor: ha a fémet támadás éri, a sérült golyócskák olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek megakadályozzák a rozsdásodást. Az amerikai Dél-Mississippi Egyetem kutatói olyan anyagokat ágyaznak be lakkokba, amelyek újra betömítik a karcolásokat.
Most a pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem vegyészei a műanyagok öngyógyító képességéről számoltak be az Angewandte Chemie című német szaklapban a Die Welt internetes kiadásának ismertetése szerint. Az öngyógyító folyamat akárhányszor megismételhető, mivel a polimer egyik alkotóeleme indítja el a javítási folyamatot.
Mindezidáig ez lehetetlennek számított. A műanyagba beépített egység egy úgynevezett tritiokarbonát. Ebben az egyes szénatomokhoz három kénatom kapcsolódik, amelyek közül kettőhöz újabb szénatom csatlakozik. Amennyiben repedés keletkezik, és ibolyántúli (UV) fény éri annak helyét, ezek a kémiai kötések átszerveződnek. Egyesek felbomlanak, és új partnerrel állnak össze, akár a repedésen átívelően is.
Ez olyan jól működik, hogy a kutatóknak még a műanyagzúzalékot is sikerült összenyomással és UV-megvilágítással újra egybefüggő testté egyesíteni. Az öngyógyító műanyag tehát nem csupán építőelemeket stabilizálhatna, hanem olyan termékeket is eredményezhetne, amelyeket könnyedén lehetne újrahasznosítani.
